Ha már gyakoroltad az álkalligráfiát, és van olyan kedvenc mondatod is, amit szívesen leírnál és ki is tennéd valahova dísznek, akkor jól jön a mai bejegyzés, amiben adok néhány ötletet és tanácsot ahhoz, hogyan készítsd elő a hátteret a letteringedhez. 

A legegyszeűbb, ha vízfestéket vagy akvarell festéket használsz hozzá. Vízfestékkel dolgoztunk anno a rajzórákon, ezért még otthon is fellelhető, ha éppen a gyereké az iskolában van. Ezek nem túl jó minőségű festékek, ami azt jelenti, hogy kevés pigmentet tartalmaznak, ezért olcsók. Igaziból nem tudom, hogy minden augusztusban, még az új tanév előtt miért kell a gyereknek mindenből újat venni, én nem veszek, amíg a régi jó, de gondolom ezért ajánlák az iskolák ezeket az alacsony minőségű festékeket. Azonban nem kell aggódni, a háttér megfestéséhez azért megfelelnek, de nem kell tőlük csodát várni. Valahogy az autókhoz tudnám őket hasonlítani. Trabant és Mercedes. Elvisznek A-ból B-be, de más élményt ad a velük való utazás. Szóval, ha a festéked megvan és ecsetet is találtál a festékek mellett, akkor már csak papír kell. Ehhez menj el egy magára valamit is adó írószerboltba és ott keress akvarellfestéshez vagy legalább mixed-media készítéséhez kitalált papírt. Sima nyomatatólap itt már nem megfelelő, de az iskolai rajzlapot sem a festéshez találták ki. Túl vékony mindkettő, nem szívja magába a vizet, hanem az tócsákat képez rajta és vagy azokban áll a festék vagy lefolyik a lapról. Ha még valahogy meg is tartaná a festéket, akkor pedig felhullámosodik és emiatt később nem tudsz rá írni. Az akvarellpapírok 300 g/m2-nél kezdődnek, több fajtájuk van, de erről majd később, mármint egy másik bejegyzésben mesélek. 

Elméletileg most már minden készen áll a háttér megfestéséhez. Itt a festés szótól ne ijedj meg, csak pepecselsz egy rövidet a víz-festék-ecset kombóval és már kész is vagy pár perc alatt. 

Legegyszerűbb, ha egy színnel készíted el a hátteredet. Válaszd a kedvenc színedet, vidd fel a kívánt területre a festéket és már kész is vagy. 

A következő ennek a variációja több színnel. a legegyszerűbb, ha az egész festeni kívánt területed tiszta vízzel átfested , majd erre hordod fel a színeket. Ez az ún. nedves a nedvesen (wet on wet) technika. Szépen elterülnek majd a pigmentek és ha hagyod, akkor érdekes alakzatokat képeznek, akárcsak nálam. 

Ezt az előbbi technikát megbolondíthatod azzal, ha a nedves papírra nem egyenletesen viszed fel a festéket, hanem pacákba. A színek érdekesen úsznak egybe, láthatod a pigmentek spontán mozgását, ami engem mindig lenyűgöz. Itt jó, ha rendelkezel valami jobb minőségű festékkel, mert ekkor nem lesz szemcsés a műved.  

A negyedik egyszerű mód kísértetiesen hasonlít az elsőhöz, csak itt mielőtt még megszárad a festék sót szórsz a befestett felületre. Érdekes, kicsit batikolt hatást kelt a só által kreált minta.

Az ötödik egy keverék, mégpedig az első és a harmadik keveréke. Még mielőtt megszáradna a használt színed, más koncentrációban használva ugyanazt a színt, belepacázol. Az eredmény érdekes lesz, de más színnel is használhatod. Csak az egyszerűség kedvéért használtam ugyanazt a színt. 

Végül a hatodik variáció ugyanarrra a témára hasonlít az elsőhöz, a festés előtt random mintákat rajzoljunk a felületre fehér zsírkrétával vagy viasszal.  Nem átlagos háztartást vezetek, ezért ezek nálam nem fellelhetőek. Zsírkréta van a suliban, itthon pasztelt használunk helyette, mert sokoldalúbbnak tartom. Fehér viaszunk sincs itthon, csak méhviaszunk, de az foltot hagy. Éppen ezért én maszkoló folyadékot használtam, ami művészboltokban kapható. Ennek ugyanaz a lényege, mint a zsírkrétának, hogy azok a területek, ahová ezt felviszed, a maszkoló folyadék száradása utáni festéskor a terület megőrzi az eredeti színét. Röviden az a terület kimarad a festésből.

Nos, melyiket próbálod ki?